Lezárult a Magyar Állam és az Európai Unió közös támogatásából a fehérgyarmati Református Műemlék Templom külső felújítása. A támogatás összege: 46 millió 820 ezer forint.
A nyertes pályázatból a következő munkálatok valósultak meg:
a templomtorony teljes rekonstrukciója (a fazsindelyes toronysisak javítása, festése)
a templomhajó tetőzetének teljes felújítása (gerendázat javítása, cseréje, új kőpalával való fedése)
a templomhajó külső vakolatának cseréje, a vízelvezetés kivitelezése. 

Köszönjük a támogatás!

REFORMÁTUS MŰEMLÉK TEMPLOM
A legenda szerint 1479. október 13-án a Szászváros melletti Kenyérmezőn Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál fényes győzelmet aratott a törökök felett. Az itt szerzett zsákmányból építtette Báthory István a két nyírbátori templomot, és az azoknál jóval kisebb fehérgyarmati templomot.Templomunk építését 1486-ban fejezték be, amelynek munkálatait Mátyás király olasz építésze, János mester is ellenőrizte.
Azonban a tudományos kutatások bebizonyították, hogy a templom ennél sokkal korábban épült. Nyugati fele, amely a mai templom bejáratától a szószékig tartott, az Anjou korban, a XIV. sz. közepén készülhetett gótikus stílusban, amelyet ma már csak a külső támpillérek, valamint a főbejárat csúcsíves kialakítása őriznek. A legenda szerinti Mátyás korabeli, mintegy 150 évvel későbbi építkezés valószínüleg a torony hajóhoz való építését jelentheti.
Fehérgyarmat reformációja 1550 előtt már biztosan megtörtént. 1545. szeptemberében tartották az első magyar protestáns zsinatot Erdődön, s akkor már csaknem egész Szatmár megye csatlakozott a reformációhoz Batizi András és Kopácsi István munkássága nyomán. A gyarmati református lelkipásztorok nevét 1569-től ismerjük. Ekkor az új hitre térő fehérgyarmatiak gótikus templomukat hitüknek megfelelően puritánná alakították át. A feltételezett falfestményeket valószínüleg teljes mértékben leverték, és fehérre meszelték a templom belső falát. A XVII. sz. elején a nyugati, és az északi falakon karzatot építettek, valamint festett fakazettákkal borították a mennyezetet.
Ecsedi Báthory István (1555-1605) országbíró, Szatmár megyei főispán 1587-ben egy kb. 15 bécsi mázsás harangot öntetett a fehérgyarmati templomnak. Ez a harang ma is megvan, s eredeti köriratán latinul ez áll: “Hoc opus fieri curavit oppido Fehergyarmat illustris ac magnus Dominus Stephanus de Bathor anno 1587.” (“Ezt a művet készíttette Fehérgyarmat Mezővárosnak tekintetes és nagyságos Báthory István úr az 1587. évben)

A gyászévtizedben, 1672-ben Báthory Zsófia, mint a térség leghatalmasabb és egyben hithű katolikus földbirtokosa elvette a templomot a gyülekezettől, és a lelkipásztort a bíróval együtt a munkácsi vár börtönébe záratta. Ám Báthory Zsófia 1681-ben bekövetkező halálával, valamint az 1683-as soproni országgyűlés végzését követően a fehérgyarmatiak visszakapták a templomukat.
Első anyakönyvünk 1740-ben kezdődik. 1742-ben pestisjárvány pusztított, amikor félév alatt több mint 500 halottat temettek el. Ebben az időben – 1737-1762-ig volt Fehérgyarmat híres lelkipásztora Jeremiás István esperes, aki a pestisből való meggyógyulása után hálaadásként feleségével együtt úrasztalai edényeket adományozott az egyháznak, amelyek máig gyülekezetünk tulajdonában van. Legrégebbi úrasztalai terítőnk 1640-ből való.
1766 és 1794 között a templomot “minden máshonnan bevehető segedelem nélkül” újjáépítették, és gyakorlatilag megduplázták, mivel a régi templomot a gyülekezet kinőtte. Ma a középen elhelyezkedő szószéknél húzódott a korábbi templom keleti fala. A gótikus stílust szinte végleg megszüntették, de a protestáns egyházművészet remekével, motívumokkal és virágokkal szépen díszített fakazettákkal fedték be az egész mennyezetet. Ezekből ma már csak két darab maradt meg, ugyanis a múlt század elején elvégzett nagyobb tetőrekonstrukció következtében levették azokat, de vissza már nem kerültek eredeti helyükre, további sorsukról sem tudunk semmit. A megmaradt emlékeket a gyülekezet felújítatta, és a templom északi falán helyeztette el mementóként. A 18. századi felújítások és átépítések alkalmával nyerte el templomunk mai arculatát, a karzatok, a szószék és a mózesszék is abból az időből valóak. A jelenlegi padok a reformkor elején kerülhettek a templomba, ugyanekkor építhették a déli oldalon található partikulust is, mellyet akkoriban főbejáratként használhattak.
A templom első orgonáját Szatmárnémetiben készítette Blaunka Sámuel, amelyet 1869. májusában avattak fel. 1910-ben ezt az orgonát a zsarolyáni egyházközségnek adták el, és Rieger Ottó budapesti mesternél új orgonát rendeltek. Mindkét orgona megépítése a lelkipásztorok mellett Gacsályi Lajos és felesége, Ács Zsófia buzgó alapítványtevők érdeme. A közel száz éves orgonánk máig versenyorgonaként is használatos.

A weboldal elkészüléséért Istené legyen a dicsőség!